Az újvidéki vasútállomás előtetője 2024. november 1-jén, pénteken 11 óra 52 perckor leszakadt, és 15 ember életét vesztette. Az ártatlan áldozatok halála közös gyászt váltott ki. A polgárok 11:52-kor megálltak az utcákon, és 15 perces csenddel emlékeztek az áldozatokra. Szerbiában azóta is rendszeresen gyűlnek össze az emberek az ország különböző pontjain, mindig ugyanabban az időpontban: 11:52-kor.
A szerbiai egyetemista mozgalom jelenleg széles hálózatként működik, amely központi vezetés nélkül fogja át a karokat, a városokat és a közösségi médiát. Sokféleképpen támogathatsz minket, egyetemistákat és a küzdelmünket.
A belgrádi felsőoktatási intézmények blokádjában részt vevő egyetemisták által szervezett közelgő nyilvános akciók és események. Olvasd el a következő időszak akcióinak bejelentéseit, ismerd meg a tervezett tevékenységeket, nézd meg a térképet, vagy kövesd élőben az eseményeket.
From every corner of Serbia, straight from the field: all the information in one place! Throughout the entire election day, our website will be the place where you could track the latest news, live updates, and first-hand reports, brought to you from the ground by students across Serbia.
Večeras nam cela Srbija treba tamo gde je danas glasala.
Do not give cause for confrontation. Remain calm. Do not engage in arguments or physical confrontations.
Az „Egyetemista minden faluban” (Student u svakom selu, SUSS) munkacsoport az egyetemista mozgalom azon egysége, amely Szerbia-szerte járja a településeket. Az elmúlt egy évben több mint 400 települést kerestünk fel, több mint 40 ezer háztartáshoz jutottunk el, és több mint 20 ezer emberrel beszélgettünk.
Kelettől nyugatig, északtól délig igyekeztünk mindenhol ott lenni. Jagoštica és Krupanj, Korbovo és Velika Vrbica, Palics és Bajmok, Vranje és Grdelica: mindenhova igyekeztünk eljutni. Szerbiát bejárva meggyőződtünk a szépségéről, az emberekkel beszélgetve pedig megértettük, mennyit jelent a párbeszéd.
Ehhez a munkához az összetartozás különleges érzése is társul. Amikor meghallgatjuk az embereket és mindennapi gondjaikat, felelősséget érzünk, de azt az erőt is, amely az összetartozásból fakad. A párbeszéd nemcsak abban segíthet, hogy jobbak legyenek az életkörülmények, hanem abban is, hogy az emberek érezzék: nincsenek egyedül, van, aki meghallgatja és megérti őket. Éppen ebben rejlik a legnagyobb értéke: a bizalom megteremtésében, a hit visszaadásában és abban a meggyőződésben, hogy együtt többre vagyunk képesek.
Az Akadémiai Válságközpont (Akademski krizni centar, AKC) az akadémiai közösség válaszaként jött létre az egyetemi blokádok és tüntetések idején, a hallgatókat, oktatókat és munkatársakat érő egyre gyakoribb nyomásgyakorlásra, előállításokra és az intézményi elnyomás más formáira.
Az AKC operatív támogató hálózatként működik: összeköti az akadémiai közösség érintett tagjait ügyvédekkel és jogi csapatokkal, egyúttal tájékoztatja a nyilvánosságot és szolidaritásra ösztönöz.
Az AKC célja, hogy válsághelyzetekben gyors, megbízható és összehangolt segítséget nyújtson, az első kapcsolatfelvételtől és az információgyűjtéstől egészen a jogi védelemig és a nyilvános reagálásig.
Megalakulása óta az AKC több mint 150 esetben lépett akcióba, jogi és szervezési támogatást nyújtva.
Az AKC:
Az AKC bizalmon, gyors reagáláson és kölcsönös támogatáson alapuló decentralizált hálózatként működik, azzal a céllal, hogy senki ne maradjon segítség nélkül, ha elnyomás vagy igazságtalanság éri.
2025. március 15-én az egyetemisták arra hívták fel a polgárokat, hogy polgári gyűléseken keresztül szerveződjenek meg. A közvetlen demokratikus szerveződésnek ezt a formáját a Szerb Köztársaság alkotmánya és a helyi önkormányzatokról szóló törvény is elismeri. A Szerbia népéhez írt levél, amelyet az egyetemisták akkor a polgároknak küldtek, arra bátorította az embereket, hogy álljanak ki vállvetve az egyetemisták mellett, és helyi közösségeikben kezdjék el a küzdelem egy új formáját.
A polgári gyűlések a települések, városok, helyi közösségek és falvak lakóinak találkozóhelyeivé váltak. Nyitottak: lakótelepeken, tereken, sportpályákon és parkokban tartják őket. A véleménycsere, a közös tervezés, a döntéshozatal és a cselekvés terévé váltak.
Az egyetemisták plénumaihoz hasonlóan a polgári gyűléseken is a közvetlen demokrácia elvei szerint vitatkoznak és hoznak döntéseket. Mindenki elmondhatja a véleményét, és mindenki szava ugyanannyit számít, függetlenül attól, milyen párthoz húz, milyen anyagi helyzetben van vagy milyen vallású. Így olyan párbeszéd alakul ki, amelybe mindenki bekapcsolódhat, és amelyhez mindenkire szükség van.
Egy olyan időszakban, amikor sokan elvesztették a hitüket abban, hogy hatással lehetnek az életüket alakító folyamatokra, a polgári gyűlések emlékeztettek minket arra, hogy a demokrácia nem a választás napján kezdődik és ér véget. Minden nap épül: beszélgetéssel, kölcsönös tisztelettel, felelősségvállalással és azzal a készséggel, hogy a közjóért cselekedjünk.
A polgári gyűlések nem válhatnak a pártbefolyás terepévé, és nem is szabad, hogy azzá váljanak. A polgári gyűlés nem politikai párt, hanem közösség. Ereje nem a hierarchiából fakad, hanem azokból az emberekből, akik készek részt venni a mindannyiunkat érintő problémák megoldásában.
Ma Szerbiában több mint száz aktív polgári gyűlés működik, amelyek helyi tevékenységükkel hozzájárulnak a felelősebb és igazságosabb társadalomért folytatott közös küzdelemhez. Minden megoldott helyi probléma, minden elindított kezdeményezés és minden hang, amelyet végre meghallgatnak, azt bizonyítja, hogy a polgárok képesek megváltoztatni a környezetüket.
Együtt lehetünk tanúi annak, ahogyan kibontakozik a polgári szerveződés egy új formája, amelyben a közvetlen demokrácia él, jelen van, és napról napra fejlődik. Ez arra emlékeztet, hogy a közösség nem olyasmi, amit készen kapunk, hanem amit szolidaritással, bizalommal és az egymásra való odafigyeléssel újra meg újra felépítünk.
A polgári gyűlés nem egyetlen ember. A polgári gyűlés mi vagyunk, mindannyian.
A Polgári Front a munkavállalók, a szakszervezetek, a szakmai egyesületek, a gazdálkodók és az egyetemista mozgalom együttműködési formája, amely a szolidaritás, a közvetlen demokrácia és az önszerveződés elvein alapul.
Különböző társadalmi csoportokat fog össze azzal a céllal, hogy teljesüljenek az egyetemisták követelései, és megvalósuljanak a Társadalmi Szerződésben és a Minimumprogramban, az egyetemista mozgalmon belül elfogadott dokumentumokban kitűzött célok.
A Front a politikai pártoktól és más szervezetektől függetlenül működik. Kiáll a munkavállalói jogokért és a dolgozók önszerveződéséért, és azért küzd, hogy a polgárok nagyobb beleszólást kapjanak a döntésekbe.
Kiemelt figyelmet fordít a munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek az egyetemisták és a reprezentatív szakszervezetek együttműködésével kidolgozott módosításaira, valamint más, a szélesebb közérdeket szolgáló intézkedésekre.
Célja egy igazságosabb és felelősebb társadalom felépítése, amelyben az intézmények a polgárok érdekében működnek, nem pedig kiváltságos egyének vagy érdekcsoportok kedvéért.