Az egyetemisták követelései

Az egyetemisták követelték, hogy hozzák nyilvánosságra az újvidéki vasútállomás felújításának teljes dokumentációját. Először azt a választ kapták, hogy a dokumentumokhoz csak az ügyészség fér hozzá, nem sokkal később azonban más állami szervek mégis közzétették egy részüket. A műszaki karokon tanuló társaink és a Szerbiai Építészek Szövetsége is észrevette, hogy éppen azok a kulcsfontosságú iratok hiányoznak, amelyekből kiderülhetne, hogy a felújítás irányítói és résztvevői közül kit terhel büntetőjogi felelősség.

A hiányzó dokumentumok közé tartoznak többek között azok a szerződések, amelyekből kiderül, ki mit végzett a vasútállomáson és az mennyibe került, miért nőtt ötszörösére a felújítás költsége, valamint hogy ki a felelős azért, hogy a vasútállomást kétszer is ünnepélyesen átadták használatbavételi engedély nélkül.

December 12-én a kormány utasította az Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumot, hogy tegyen közzé minden olyan dokumentumot, amely „rendelkezésére áll”, és „az újvidéki állomásépület előtetőjének leszakadása miatt esetlegesen elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos”. Ez a megfogalmazás kiskaput hagy a minisztériumnak: visszatarthat iratokat arra hivatkozva, hogy azok nincsenek a birtokában, vagy hogy szerinte nem kapcsolódnak az előtető leszakadásához. Végül mindössze 195 dokumentumot hoztak nyilvánosságra, miközben az ügyészségnél 857 van.

A közzétett dokumentumok alapos áttekintése során hiányosságokat állapítottunk meg, ezek közül a legfontosabbak:

• Szerződések a kivitelezőkkel és alvállalkozókkal
• Részszámlák és végszámlák, további számlák és fizetési bizonylatok
• A kivitelezőkre és alvállalkozókra vonatkozó pályázati dokumentáció

03-as dokumentum, kelt 2017. október 9-én:

Projektfeladat a Belgrád–Szabadka–államhatár vasútvonal korszerűsítésére, felújítására és építésére vonatkozó vázlatterv és megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez.

HIÁNYZIK:

• A munkavégzés technológiája, valamint a tervezett létesítmények jellemzőinek megfelelő munkavégzési technológiára, szervezésre és ütemezésre vonatkozó javaslat (ahogy azt a projektfeladat előírja).

04-es dokumentum, kelt 2017. december 13-án

Határozat a vegyes bizottság megalakításáról az Újvidék–Szabadka–államhatár vasútvonal szakaszára vonatkozó vázlatterv és megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről szóló szerződés tárgyát képező dokumentáció MINŐSÉGI, MENNYISÉGI ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSÉRE.

HIÁNYZIK:

• Az Újvidék–Szabadka–államhatár (Kelebia) vasútvonal szakaszára vonatkozó vázlatterv és megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről szóló, 2017. október 20-án kelt, 340-01-00493/2017-04 számú szerződés a Szerb Köztársaság, a CIP Közlekedési Intézet és a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra Zrt. között.
• A Belgrád–Szabadka–államhatár (Kelebia) vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről szóló, 2015. április 14-én kelt, 340-01-00073/2015-01 számú előszerződés a Szerb Köztársaság és a CIP Közlekedési Intézet között.

10-es dokumentum, kelt 2020. augusztus 6-án

JELENTÉS a megvalósíthatósági tanulmány és a vázlatterv szakmai felülvizsgálatáról

HIÁNYZIK:

• A 2020. április 6-án kelt lokációs feltételek.

54-es dokumentum, kelt 2022. szeptember 12-én

Szakmai felügyeleti jelentés a 2/9.1.1.1 számú szerkezeti terv – statikai számítás – kiviteli terv (DD) 3. változatának felülvizsgálatáról.

56-os dokumentum, kelt 2022. szeptember 12-én

Szakmai felügyeleti jelentés a 2/9.1.1.1 számú szerkezeti terv – vasalási és acélszerkezeti részletek – kiviteli terv (DD) 3. változatának felülvizsgálatáról.

HIÁNYZIK:

• A szerkezeti terv kiviteli tervének 1., 2. és 3. változata.

57-es dokumentum, kelt 2023. október 12-én

Szakmai felügyeleti jelentés az építészeti terv – kiviteli terv (DD) – 4. változatának felülvizsgálatáról

HIÁNYZIK:

• A szerkezeti terv kiviteli tervének 1., 2., 3. és 4. változata.

36-os dokumentum, kelt 2024. február 28-án

A mérnök határozattervezete a Finanszírozó/Megrendelő utasításai alapján végzendő pótmunkákról, amelyek a 4. számú szerződésmódosítás tárgyát képezik.

HIÁNYZIK:

• A mérnök határozattervezetének melléklete.
• A mérnök határozatai a pótmunkákról, illetve a pótmunkákra vonatkozó ajánlatok, amelyek az 1. számú szerződésmódosítás tárgyát képezik.
• 1. számú szerződésmódosítás
• Ajánlat a 2. számú szerződésmódosítás tárgyát képező pótmunkákra
• 2. számú szerződésmódosítás
• Ajánlat a 3. számú szerződésmódosítás tárgyát képező pótmunkákra
• 3. számú szerződésmódosítás

38-as dokumentum, kelt 2024. március 8-án

A 2018. július 7-én kelt kereskedelmi szerződés 4. számú módosításának elfogadásáról és aláírásáról szóló határozati javaslat felülvizsgálata.

HIÁNYZIK:

• A mérnök 2022. október 25-én, 2022. október 3-án és 2024. március 8-án kelt határozatai.
• A 4. számú szerződésmódosítás tervezete ártáblázattal.

ÖSSZHANGBAN A KÖVETKEZŐKKEL:

• Szabályzat a szakmai felügyelet tartalmáról és végzésének módjáról (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 22/2015. és 24/2017. szám).
• Különleges építési szokványok (a JSZSZK Hivatalos Lapja, 18/77. szám).

HIÁNYZIK:

• Építési napló
• Építési jegyzőkönyv (felmérési napló)
• Ellenőrzési napló
• Jegyzőkönyv a munkaterület kivitelezőnek való átadásáról
• Jegyzőkönyv a munkák átadásáról és végelszámolási jelentés
• A beépített anyagok tanúsítványai

Hangsúlyozzuk, hogy e követelés célja nemcsak az, hogy a dokumentáció a nyilvánosság számára elérhetővé váljon, hanem az is, hogy az ügyészséget arra ösztönözze, hogy hatáskörén belül vizsgálja meg azt, majd tegye meg a törvényben előírt lépéseket.

Mivel a Belügyminisztérium e követelés ügyében tétlen maradt, a Drámai Művészetek Karának (FDU) dékánja, egyetemi tanár, 2024. december 2-án a kar nevében büntetőfeljelentést tett a Harmadik Alapfokú Ügyészségen. A feljelentés azokra a személyekre vonatkozik, akiket megalapozottan gyanúsítanak azzal, hogy 2024. november 22-én tettlegesen bántalmazták a kar hallgatóit és oktatóit, elkövetve ezzel a garázdaság, illetve a nyilvános rendezvényen vagy sporteseményen elkövetett garázdaság bűncselekményét.

A belgrádi Felsőbb Ügyészség által azonosított személyek:

• Milija Koldžić
• Aleksandar Jokić
• Dušan Kostić
• Milena Aleksić
• Ivan Stanišić

Ez a követelés nemcsak a fent említett személyekre vonatkozik, hanem mindazokra is, akik a jövőben tettleg bántalmaznak egyetemistákat, oktatókat vagy bármely más, békés polgári rendezvényen részt vevő személyt.

Nyilvánosan elérhető információk szerint a követelés kiterjed azokra a személyekre is, akiknek kilétét az illetékes szervek még nem erősítették meg, de feltételezhetően a következők:

• Tatjana Makević Nikolić
• Dražen Đurđić, Karlóca községi elnöke
• Miljan Vračarević
• Predrag Veselinović
• Mladen Radenković, a Belgrádi Rendőrigazgatóság közrendvédelmi osztályának vezetője
• Aleksandar Čavić, a belgrádi városi képviselő-testület tagja
• Petar Čavić
• Gavrilo Kovačević, Zimony városi község elnöke
• Dejan Paunović, a rakovicai községi bizottság megbízottja
• Igor Đogić
• Vesna Čingelić, a rakovicai községi tanács tagja
• Đoko Nenadić
• Stefan Pantelić Stefanović, az újbelgrádi városi község tanácsának tagja
• Luka Roganović

Az oktatókat és hallgatókat tettlegesen bántalmazó személyek ellen nemcsak büntetőeljárást követelünk, köztük azok ellen is, akiket még nem azonosítottak. Ha közülük bárki köztisztségviselő, a korrupció megelőzéséről szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3–4. pontja és a Büntető Törvénykönyv 112. cikkének (3) bekezdése alapján követeljük a leváltását is.

Az elmúlt időszakban a kormány képviselői azt nyilatkozták, hogy a polgári tüntetések összes résztvevőjét szabadon engedték. Ez azonban nem tekinthető a követelés teljesítésének.

Ennek oka, hogy az őrizetből való szabadon bocsátás nem garantálja, hogy ezeket a személyeket nem vonják büntetőeljárás alá, vagy hogy nem ítélik el őket. Ennek megfelelően követeljük, hogy a polgári tüntetéseken részt vett összes egyetemistával és oktatóval szembeni büntetőfeljelentést utasítsák el, a folyamatban lévő büntetőeljárásokat pedig szüntessék meg.

A Szerb Köztársaság 2025. évi költségvetési törvénye által a felsőoktatásra előirányzott, általános költségvetési bevételekből és jövedelmekből származó források összege 60,15 milliárd dinár. A felsőoktatási előirányzatok magukban foglalják a felső- és egyetemi oktatás (26.4. fejezet), a diákjóléti ellátás (26.5. fejezet) és a Bűnügyi-Rendőrségi Egyetem (15.1. fejezet) költségvetési tételeit.

Az egyetemistáknak minden joguk megvan ahhoz, hogy a fent említett források 20%-os emelését követeljék (ez mintegy 12,03 milliárd dinár, azaz 102,8 millió euró), ami a felsőoktatásba fektetett források szintjét közelebb hozná a közép- és kelet-európai országokéhoz (a GDP 1,71%-a az OECD módszertana szerint).

Miért nem teljesült a követelés?

Az „anyagi költségek” 20%-os emelését jelentették be, ami a költségvetés mindössze 4%-os (azaz 22 millió eurós) általános növekedéséhez vezetne. Az „anyagi költségek” tehát csak a felső- és egyetemi oktatás költségvetésének egy részét jelentik.

Ahelyett, hogy a felsőoktatás minősége a követelésnek megfelelően javult volna, a közvélemény egy részét félrevezették, és elhitették vele, hogy a követelés teljesült.

A követelés indoklása

A felsőoktatás elérhetősége, hozzáférhetősége és minősége egy haladó társadalom mércéi, finanszírozásuk nem lehet kérdéses. Az állam köteles olyan feltételeket biztosítani, amelyek mellett a felsőoktatás mindenki számára elérhető választás, a nemzetközi egyetemi rangsorokban is versenyképes minőséggel. Ha a pénzügyi terhet a hallgatóktól a költségvetési bevételekre helyezik át, az minden szinten jelentősen megkönnyítené a tanulás feltételeit, és lehetővé tenné, hogy az anyagilag hátrányos helyzetű csoportok nagyobb arányban vegyenek részt a felsőoktatásban.

Ezért követeljük egy új finanszírozási mechanizmus bevezetését, amely a felsőoktatási törvény módosítását és kiegészítését követően a karok számára a hallgatók által egyébként fizetendő ECTS-kreditek teljes értékének 50%-ával egyenértékű forrást biztosítana. Ez növelné a felsőoktatás finanszírozását anélkül, hogy az ECTS-kreditek tényleges (a karok által meghatározott) ára megváltozna, a hallgatók pedig a teljes összegnél 50%-kal alacsonyabb tandíjat fizetnének. Ezt az ingyenes oktatás felé tett első lépésnek tekintjük. Követeljük továbbá, hogy a fennmaradó forrásokat egyenletesen osszák el a többi költségvetési kategória, köztük a diákjóléti ellátás és a felső- és egyetemi oktatás között, a fizetések és a munkavállalók egyéb juttatásai kivételével.

Azt is fontos kiemelni, hogy mivel a karok csak korlátozottan tudnak tudományos kutatást végezni, ez visszafogja az ország technológiai és gazdasági fejlődését. A kutatás alulfinanszírozottsága miatt a szakembereket nem becsülik meg, ezért sokan elhagyják az országot.

A fent felsorolt okok miatt követeljük, hogy a kormány a Szerb Köztársaság alkotmánya 123. cikkének 4. pontja, valamint a Nemzetgyűlés ügyrendje 150. cikkének (1) bekezdése és 171. cikke alapján nyújtsa be a Nemzetgyűlésnek a Szerb Köztársaság 2025. évi költségvetési törvényének módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslatot, a felsőoktatási költségvetés 12,03 milliárd dinárral történő megemelése érdekében. Követeljük továbbá a felsőoktatási törvény olyan módosítását és kiegészítését, amely kötelezné az államot, hogy az ECTS-kreditek teljes értékének 50%-át állja. A követeléseket akkor tekintjük teljesítettnek, ha a Nemzetgyűlés végül eredeti formájában elfogadja a benyújtott javaslatot, a felsőoktatási törvény kért módosításaival és kiegészítéseivel együtt. Emlékeztetünk arra, hogy a Szerb Köztársaság alkotmányának 106. cikke értelmében rendkívüli ülés hívható össze, ami az egyetemek gyors feloldásához vezetne, feltéve, hogy az első három követelés teljesült. E követelések teljesítésével a felsőoktatásra fordított teljes előirányzat 110,55 milliárd dinárra rúgna, a felsőoktatási kiadások aránya Szerbiában pedig így elérné a GDP 1,11%-át, amit a jövőbeli költségvetési törvényekben a befektetés minimálisan elfogadható szintjének tartunk.

2025. március 15-én, szombaton, egy békés tüntetés és az újvidéki áldozatokra való megemlékezés során ismeretlen eredetű jelenség lépett fel, amely félelmet és pánikot keltett a polgárok körében. Tekintettel az esemény súlyosságára és lehetséges biztonsági következményeire, valamint az illetékes szerveknek a közrend, a köznyugalom és a polgárok biztonságának fenntartása terén fennálló törvényi kötelezettségeire, követeljük alapos vizsgálat lefolytatását és minden lényeges körülmény megállapítását, beleértve:

• az alkalmazott technológia és annak a helynek az azonosítását, ahonnan az azonosítatlan jelenséget előidézték;
• az azonosítatlan technológia alkalmazása jogalapjának és céljának megállapítását, valamint annak megállapítását, hogy 2025. március 15-i alkalmazása milyen alapon és mennyiben volt indokolt;
• annak a személynek az azonosítását, aki elrendelte és végrehajtotta az azonosítatlan jelenséghez vezető cselekményt, valamint a megfelelő eljárás késedelem nélküli, törvény szerinti megindítását;
• annak meghatározását, hogy a Belügyminisztérium és más illetékes szervek a jövőben hogyan akadályozzák meg azonosítatlan technológia megalapozatlan és indokolatlan, kényszerítő eszközként való alkalmazását a polgárok békés gyülekezései során.

Ez a követelés abból az igényből fakad, hogy meg kell védeni a polgárok békés gyülekezéshez való jogát, amelyet a Szerb Köztársaság alkotmánya és a gyülekezésről szóló törvény egyértelműen meghatároz. A gyülekezés szabadságához és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog a demokratikus társadalom egyik alappillére. Nyilvánvaló, hogy a polgárok megfélemlítéséről és alapvető emberi jogaik megsértéséről van szó.

Az ügyészségről szóló törvény szerint az ügyészség tisztségviselőitől elvárható, hogy feladataikat szakszerűen, lelkiismeretesen, pártatlanul, tisztességesen és szükségtelen késedelem nélkül lássák el, és tiszteletben tartsák az ügyészség függetlenségét. A rendőrségről szóló törvény szerint a Belügyminisztérium munkatársaitól elvárható, hogy szakszerűen, pártatlanul és politikamentesen járjanak el, és tartsák be a jogszabályokat. A tények és a konkrét felelősség megállapítása azonosítatlan technológia kényszerítő eszközként való alkalmazásáért az újvidéki áldozatokra való békés megemlékezés során kulcsfontosságú lépés az emberi jogok védelmének biztosítása és a hasonló incidensek jövőbeli megelőzése felé.

Az észak-macedóniai Kočaniban történt szörnyű tűzvészben súlyosan megsérült betegek egy részét kezelésre Belgrádba szállították, és a Szerbiai Egyetemi Klinikai Központ (UKCS) Sürgősségi Központjának intenzív osztályán helyezték el.

2025. március 17-én sokan léptek be az intenzív osztályra, köztük a köztársasági elnök, a lemondott kormány egészségügyi minisztere és egy újságírócsapat. Ezek a személyek több olyan higiéniai szabályt is megszegtek, amelyek a betegeket az egészségüket és életüket súlyosan veszélyeztető kockázati tényezőktől védik. A mulasztások közé tartozik többek között: a megfelelő lábbeli és ruházat hiánya, az audiovizuális eszközökhöz szükséges steril védőfelszerelés mellőzése, a köpenyek szabálytalan viselése, a sebészi maszk levétele a médiának adott nyilatkozat közben, valamint a betegek steril kesztyű nélküli megérintése.

Az intenzív osztályon olyan betegek feküdtek, akiknek a bőr hősérülése okozta immunhiányos állapota rendkívüli fertőzésveszélynek teszi ki őket, ami végső soron egészségüket és életüket veszélyeztetné, ezek közül a megelőzhető kórházi fertőzések a legveszélyesebbek, és etikailag és erkölcsileg is elfogadhatatlanok. Ezekkel a mulasztásokkal durván megsértették az orvosi szakma szabályait és etikai kódexét. A súlyosan sérült betegeket ábrázoló fényképek és videófelvételek megjelentek a hazai médiában. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a betegek külföldi állampolgárok, köztük sok kiskorú. Egyes felvételeken látszik, hogy egy erre nem jogosult személy belenézett egy beteg lázlapjába, pedig ez bizalmas egészségügyi dokumentum. A szerb elnök sajtónyilatkozatában pedig maga hozott nyilvánosságra bizalmas egészségügyi információkat, a következő szavakkal:

„Lehetőségem volt meglátogatni az észak-macedóniai Kočaniban történt szörnyű tragédia sérültjeit. Kilencen vannak itt a Klinikai Központban. Kettejüket korábban meglátogattam, aztán együtt hetüket látogattuk meg. Az utolsó, akit meglátogattunk, életveszélyes állapotban van, a többiek nem, bár ezt nem kellene mondani. Az égési sérülés mértéke négy százaléktól, hogy ne ijesszük meg a családokat, jóval magasabb szintekig terjed.”

Két szakmai, jogi és etikai mulasztást emelünk ki ezzel kapcsolatban. Az első mulasztás a köztársasági elnök és számos újságíró megfelelő védőfelszerelés nélküli belépése Szerbia egyik legrangosabb egészségügyi intézményének intenzív osztályára, amivel veszélyeztették a fertőzésre fogékony égési sérültek egészségét. Az egyik fényképen még az is látható, ahogy az elnök steril kesztyű nélkül megérint egy ilyen beteget.

Emlékeztetünk arra, hogy 2025. január 13-án a légúti fertőzések terjedésének megelőzése és visszaszorítása érdekében az UKCS Központi Kórházhigiénés Bizottsága látogatási korlátozást vezetett be az UKCS valamennyi klinikáján fekvő összes beteg esetében.

Emlékeztetünk arra is, hogy a betegjogokról szóló törvény 9. cikke szerint a betegnek joga van az egészségi állapotának és a megállapított szakmai szabványoknak megfelelő, időben nyújtott és minőségi egészségügyi szolgáltatáshoz. A minőségi egészségügyi szolgáltatáshoz való jog magában foglalja az egészségügyi szolgáltatás megfelelő színvonalát és a beteggel való emberséges bánásmódot. A betegjogokról szóló törvény 10. cikke garantálja, hogy a beteg biztonságban legyen az egészségügyi ellátás során. Ennek értelmében az egészségügyi intézmény köteles gondoskodni a betegek biztonságáról, folyamatosan figyelnie kell a kockázatokat, és lépéseket kell tennie azok csökkentésére.

Az az egészségügyi intézmény, illetve azok a felelős személyek az intézményen belül, akik megengedik, hogy nagyszámú jogosulatlan és megfelelően fel nem készített személy lépjen be az intenzív osztályra, és felvételeket, fényképeket készítsen a kritikus állapotú betegekről, sőt meg is érintse őket, megszegik szakmájuk elemi szabályait és az immunhiányos betegek ellátására vonatkozó protokollokat.

A második mulasztás a betegek egészségi állapotára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala.

Emlékeztetünk arra, hogy Szerbia aláírta és ratifikálta az emberi jogokról és a biomedicináról szóló egyezményt, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van egészségére vonatkozó információi tekintetében a magánélet tiszteletben tartásához (az egyezmény 10. cikke). Az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában különösen ragaszkodik a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelméhez az egészségügyi adatok védelmével összefüggésben. Az állam kötelessége nemcsak az, hogy megteremtse a méltósághoz és a magánélethez való jog gyakorlásának feltételeit, hanem az is, hogy aktívan gondoskodjon arról, hogy ezeket a jogokat NE sértsék meg.

Emlékeztetünk arra, hogy a betegjogokról szóló törvény 21. cikke szerint az egészségi állapotra vonatkozó adatok a beteg személyazonosságával kapcsolatos különösen érzékeny adatoknak minősülnek. Ezeket az adatokat minden egészségügyi dolgozó és munkatárs köteles megőrizni, ahogyan az egészségügyi intézmények és egészségbiztosítási szervezetek minden más alkalmazottja is, aki ezekhez az adatokhoz kizárólag törvényben szabályozott foglalkozása gyakorlása céljából fér hozzá. Aki felhatalmazás nélkül, illetve a beteg vagy törvényes képviselője beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozza valaki más egészségi állapotának adatait, felelősséggel tartozik a különösen érzékeny adatok kiszivárogtatásáért. A fent említett személyeket a beteg egészségügyi adatainak megőrzésére vonatkozó kötelezettség alól csak a beteg vagy törvényes képviselője írásbeli hozzájárulása vagy bírósági határozat mentesítheti (a betegjogokról szóló törvény 22. cikke). A beteg személyazonosságára vonatkozó különösen érzékeny adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség megsértése szabálysértésnek minősül.

Emlékeztetünk arra is, hogy a Szerbiai Orvosi Kamara orvosetikai kódexe szerint az orvosi titoktartás kiterjed mindarra, amit az orvos a betegről és annak személyes, családi és társadalmi környezetéről tud, valamint a betegség megállapításával, kezelésével és nyomon követésével kapcsolatos minden olyan információra, amelyhez az orvos hivatása gyakorlása során jutott hozzá. A titkot csak a szükséges mértékben, és csak annak a felelős személynek lehet felfedni, akinek az információra a következmények megelőzéséhez szüksége van. Ezen túlmenően, ha ez megengedett, a beteggel kapcsolatos információkat csak a beteg névtelenségének megőrzésével lehet közölni. Ilyen esetben is tiszteletben kell tartani a beteg személyes méltóságát. Úgy véljük, a Szerbiai Orvosi Kamara felelőssége, hogy késedelem nélkül reagáljon az orvosi hivatás minden szakmai és etikai elvének gátlástalan megsértésére.

Mindezek alapján KÖVETELJÜK, hogy indítsanak eljárást a felelősség megállapítására, és mentsék fel tisztségéből Prof. Dr. Jelena Drulovićot, az UKCS igazgatóját, Dr. Marko Ercegovac egyetemi docenst, az UKCS Sürgősségi Központjának igazgatóját, valamint Dr. Dušan Micić egyetemi docenst, az UKCS Sürgősségi Központja intenzív osztályának vezetőjét, mert megengedték vagy nem akadályozták meg a következőket:

• jogosulatlan személyek belépését az UKCS Sürgősségi Központjának intenzív osztályára megfelelő védőfelszerelés nélkül, ami fokozott veszélyt jelentett az immunhiányos betegek egészségére és életére;
• újságírócsapatok jogosulatlan belépését az UKCS Sürgősségi Központjának intenzív osztályára, valamint az ott fekvő betegek fényképezését és filmezését, ami megsértette személyes méltóságukat, és fokozott veszélyt jelentett az immunhiányos betegek egészségére és életére;
• az UKCS Sürgősségi Központjának intenzív osztályán fekvő betegek állapotára vonatkozó bizalmas egészségügyi információk jogosulatlan személyek számára történő kiadását, amelyeket a Szerb Köztársaság elnöke nyilvánosságra hozott, ezzel megsértve a betegek méltóságát, nyugodt családi életét és magánélethez való jogát.

KÖVETELJÜK, hogy indítsanak szabálysértési eljárást az egészségügyi intézménnyel, az intézmény felelős személyeivel és azokkal az egészségügyi dolgozókkal szemben, akik a betegjogokról szóló törvény 21. és 22. cikkének rendelkezéseivel ellentétben megszegték a beteg személyazonosságára vonatkozó különösen érzékeny adatok megőrzésének kötelezettségét.

KÖVETELJÜK, hogy az egészségügyi védelemről szóló törvény 191. cikkének megfelelően végezzenek rendkívüli külső minőség-ellenőrzést az UKCS Sürgősségi Központjának szakmai munkájára vonatkozóan, a lefolytatott felügyelet megállapításait és ajánlásait pedig – a személyazonosító adatok védelmének tiszteletben tartásával – tegyék nyilvánossá.

KÖVETELJÜK, hogy végezzenek rendkívüli felügyeleti ellenőrzést az UKCS Sürgősségi Központjának munkájára vonatkozóan, a megállapított jogsértésekről és ajánlásokról szóló jelentést pedig – az egészségügyi védelemről szóló törvény 246. cikkével és a felügyeleti ellenőrzésről szóló törvénnyel összhangban, a személyazonosító adatok védelmének tiszteletben tartásával – tegyék nyilvánossá.

KÖVETELJÜK, hogy ellenőrizzék a személyes adatok védelméről szóló törvény végrehajtását az UKCS Sürgősségi Központjában, vagyis hogy a felügyeleti ellenőrzést a személyes adatok védelméről szóló törvény 78. és 79. cikkében meghatározott hatáskörében folytassák le.

KÖVETELJÜK, hogy az UKCS Sürgősségi Központjának igazgatója és a Sürgősségi Központ intenzív osztályának vezetője késedelem nélkül tájékoztasson minket az intenzív osztályon érvényes eljárásrendről.

KÖVETELJÜK, hogy az UKCS Etikai Bizottságának elnöke késedelem nélkül hívjon össze nyilvános ülést, és juttasson el a blokád alatt álló Orvostudományi Karnak és a nyilvánosságnak írásos megállapítást és véleményt arról, hogy 2025. március 17-én a jogosulatlan személyeknek az UKCS Sürgősségi Központjának intenzív osztályára való beengedésével megsértették-e az Etikai és Üzleti Kódexet.

KÖVETELJÜK, hogy a polgári jogvédő (ombudsman) a polgári jogvédőről szóló törvény 27. cikkének megfelelően folytasson le ellenőrzési eljárást az UKCS Sürgősségi Központjának munkájára vonatkozóan, az egészségügyi ellátás terén elkövetett jogsértések, valamint a betegek egészségének és életének 2025. március 17-i veszélyeztetése miatt.